Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kép

Ninfa:

A nimfák nőalakok, akik a görög mitológia szerint az egész természetet benépesítik, néha különös helyekhez vagy tájakhoz kötődnek. A nimfák gyakran különféle istenek, istennők kísérői és gyakori célpontjai az életerős szatírokgörög νύμφη szó többértelmű, így a "menyasszony" és "elfátyolozott" jelentései alapján jelöli a fiatalasszonyt vagy általánosabban a házasulandó kort, a férficsókra érett lányt is. Másutt (mint a latin nubere, férjhez menni és a német Knospe, rügy, bimbó szavak alapján) úgy vélik jelentése "kiteljesedés" (Hészükhiosz szerint a νύμφηKép egyik jelentése "rózsabimbó"). A nimfák otthonai a hegyek, völgyek és hűs barlangok, ligetek, fák, patakok és folyók; réteken lejtik táncukat és mezők virágai között pajzánkodnak. Mindig jókedvűek, ők mutatják be az élet mozgalmasságát. Gyakori társaik a főisteneknek, ArtemiszApollónDionüszosznak, a mulatozás és a fák istenének partnerei, megjelennek a pásztoristenek, Pán és Hermész prófétái, oldalán, de szivesen rajta felejtik szemüket a szép és deli halandókon is. szerelmi vágyainak. Ők a természet alkotó és tápláló erőinek megtestesítői. 


Kentaur:

 

A kentaur (görögül Κένταυρος) félig ember, félig alakú lény a görög mitológiában.

A kentaurok ismertek arról, hogy szeretik a bort, és amikor isznak, akkor a nőkre is hamar szemet vetnek. Sok szüzet raboltak el a kentaurok. Dionüszosz kíséretének gyakori tagjaivá váltak. A Pelión hegyen laktak, Thesszáliában. A legenda szerint Ixióntól származnak.

Történt ugyanis, hogy az örökké féltékeny Héra párt keresett magának, hogy megbosszulja Zeusz félrelépéseit. Ixiónt alkalmasnak találta erre a célra, és az ifjú lapita király szerelemre lobbant az istennő iránt. Azonban Zeusz fülébe jutott a találka híre, és egy felhőből megformázta Héra alakját, majd ezt elküldte a légyottra. Ixión pedig nem sokat tétlenkedett, és lefeküdt a felhő-istennővel. Ebből a vad románcból született Kentaur, aki előszeretettel közösült vadlovak kancáival, s így félig ember félig ló alakú teremtményekKép jöttek a világra, akiket apjuk saját országában telepített le.

A kentaurok között akadt bölcs és békés teremtés is, de nagy részük részeges és erőszakos volt. Így történt, hogy Peirithoosz lapita király lakodalmán is túl sok bort ittak, és a megrészegült kentaurok el akarták rabolni királyuk és vendéglátójuk menyasszonyát, és a többi meghívott feleségét is. A fényes ünnep így vált borzalmas vérontássá. Kitört a lapiták és a kentaurok között a háború, aminek végén a megmaradt kentauroknak el kellett hagyniuk Thesszáliát.

A harc mestere:

Kép  Bár elzárt közösségekben éltek, szabadságukat és önállóságukat
tartották a legfontosabbnak és ezért bármilyen eszközt igénybe is
vettek. Míg az angyalokra egyre
jellemzőbb lett a tradíciókhoz való kötődés és így minden idegen
dolgot (akár jó, akár rossz, akár hatásos, akár hatástalan)
elutasítottak, ami idegen volt, addig a " Harc mesterei " mindent
elfogadtak, ami számukra hasznos volt. Minnél nagyobbnak akartak tűnni társaikkal szemben és rivalizáltak azért, hogy jobbak legyenek a másiktól. Így kezdődtek hogy a
speciális technikáknak és képességeknek váltak a mestereivé.
Mindezeket két dolog is segítette: az egyik, hogy nem kötötte őket
a harcosok, harci etikai kódexe,
így bármilyen eszközt bevethettek, ami a cél elérését szolgálta,
másrészt gondosan ügyeltek arra, hogy szinpadiasságukkal
elhitessék, hogy ember feletti képességekkel bírnak.
Munkásságuk és igyekezetük eredménye hamar kézzelfoghatóvá vált.

 

 

A hadak istene:

Arész (Άρης), a római Mars a görög és római mitológiában a háború istene, Zeusz és Héra gyermeke. Pallasz Athénével ellentétben nem bölcsen vezetett és ezért nem a győzedelmes és igazságos háború, küzdelem istene volt, hanem az értelmetlen vérontás és kegyetlen öldöklés megtestesítője.
Kép Vérengző és féktelen volt. Amint meghallotta, hogy a földön két sereg ront egymásnak, feltette harci sisakját és felpattant harci szekerére, amelyet két tüzet okádó fekete ló húzott. Kardja félelmetes suhintása kiszámíthatatlan volt, hogy melyik sereget ritkítja, hiszen Arész belerohant a csata sűrűjébe, és nem érdekelte semmi, amíg vér folyt. A harcosok vesztét éppúgy élvezte, mint bátorságukat.
Harci kocsija előtt Erisz, a viszály és Enüó, a harctéri öldöklés istennői futnak.

 

 

 

 

 

 


Harmónia:

Harmónia a görög mitológia halhatatlan istennője, a szépség, vidámság, a művészetek és az eszményi rend védője, az embereket összekötő szeretet és a polgári összefogás patrónusa. (Ellentétpárja Erisz istennő.)
Kép
Harmónia Arész és Aphrodité gyermeke, de egyes források Aphrodité és Héphaisztosz leányaként említik. Férje Kadmosz, Thébai alapítója és királya, gyermekei Inó, Polüdórosz, Autonoé, Agaué és Szemelé.

Aphrodité leányaként a Múzsákkal, Hórákkal és Khariszokkal együtt az Olümposzon élt. Amikor Théba kormányzását Athéné Kadmosznak adományozta, Zeusz Harmónia kezét adta ráadásul. Lakodalmukon minden isten megjelent és megajándékozta az ifjú párt. Aphrodité egy palásttal és egy Héphaisztosz által készített díszes arany nyakékkel lepte meg a menyasszonyt. Ez a nyaklánc ellenálhatatlan szépséggel ruházta fel viselőjét, de minden tulajdonosára balszerencsét és romlást hozott. Harmóniát lányai szomorú sorsán keresztül sújtotta: Inó megőrült és fiával együtt a tengerbe ugrott, Autonoé fiát Artemisz szarvassá változtatta, és vadászkutyái – prédának nézve a királyfit – széttépték, Agaué önkívületében saját fiának gyilkosává lett, Szemelé pedig Zeusz égi fényében égett el. Polüdórosz az egyetlen, aki életben maradt: „neve azt jelenti: sokajándékú. Talán a neve mentette meg őt lánytestvérei szörnyű sorsától. … Az egyetlen fiúra maradt a thébai királyi trón, ő lett nemzedékek között a híd, az istenek játszmájának »önajándéka«.” [1]
 
Később ugyanezzel az ékszerrel vesztegette meg Polüneikész Eriphülét, hogy bírja rá Amphiaraoszt, a férjét Théba megtámadására. Ez okozta Eriphülé, Alkmaión, Phégeusz és fiaik halálát. Ezek után a nyakék Delphoibe, Athéné Pronaia templomába került, de itt is éreztette baljós hatását. Innen Phaüllosz, a „Szent Háborúban” (i. e. 352) harcoló phókiszi sereg egyik vezetője vitte el, és barátnőjét ajándékozta meg vele. Kis idővel ezután az asszony fia úgy feldühödött a nyaklánc miatt, hogy anyjára gyújtotta házukat, aki a lángok áldozatává vált. A hír hallatán Phaüllosz megháborodott.

Egyes legendák szerint Harmónia Szamothraké szigetéről származott, szülei Zeusz és Élektra voltak, és testvérbátyja Iaszón rendezte az első misztikus ritusokat a szigeten.

A mitológia úgy tartja, hogy Harmónia nem halt meg, hanem Zeusz, hosszú uralkodás után, férjével együtt a Boldogok szigetére vitte. Elüszionban él örökös nyugalomban az idők végezetéig.